2009. január 1-jével az Európai Unió és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával elindult az Államreform Operatív program keretében annak a pályázatnak a megvalósítása, melynek célja, a „leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése a Koppány-völgye térségben”.
A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megalakult többcélú kistérségi társulások munkaszervezetei zömmel társult feladatok ellátásának biztosítására koncentrálnak, emiatt kevés helyen képesek állandó – a napi feladatoktól elkülönülő – térségfejlesztési kapacitást biztosítani. A pályázat átfogó célja tehát az volt, hogy ezekben a kistérségekben olyan fenntartható térségfejlesztési kapacitást alapozzon vagy erősítsen meg, mely biztosítja a kistérséget érintő fejlesztési elképzelések eredményességét, a leghátrányosabb helyzetből való kitörést.
A célok megvalósításához a kistérségi munkaszervezet térségfejlesztési szervezőt alkalmazott. Feladata, hogy biztosítsa a munkaszervezeten kívüli és azon belüli fejlesztési szakemberek folyamatos együttműködését. Ez által megteremtse a vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, kisebbségi és helyi önkormányzatok bevonásán alapuló tervezés és végrehajtás rendszerét. Folyamatos kapcsolatot tartott a pályázat sikeres teljesítésének érdekében felállított Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjaival. Tájékoztatta őket a pályázat megvalósításának egyes szakaszairól és bevonta őket a tervezésbe. Emellett a pályázat megvalósításának minden egyes szakaszában gondoskodott a megfelelő nyilvánosság eléréséről a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás honlapján és a helyi újságban közölt beszámolókkal, cikkekkel.


Képzéssel a sikeres pályázatokért

A pályázat megvalósításának első lépéseként a térség önkormányzati, vállalkozói és civil képviselői, valamint a munkaszervezet fejlesztési szakemberei képzések keretében ismerhették meg a kistérségi tervezés módszertanát, gyakorlatát valamint a végrehajtási feltételrendszer alkalmazási tapasztalatait. Az ingyenes képzések kapcsán több mint harminc embernek nyílt lehetősége arra, hogy megismerje a Koppány-völgye Térség programjait, elsajátítsa a pályázatkészítés alapjait, illetve projektkidolgozást tanuljon. A 2009 februárjában indult tíz napos képzés szakmai irányítását megfelelő referenciával rendelkező szervezet a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület végezte. Zárásként a résztvevőknek vizsgafeladatot kellett készíteniük az elsajátított módszerek alkalmazásával.

Mindez lehetővé tette azt, hogy minden település rendelkezzen legalább egy olyan, szakmailag felkészült munkatárssal, aki felismeri a pályázatokban rejlő lehetőségeket, hozzásegítve az intézményeket és a helyi szervezeteket a hatékony működéshez.

Két napos szakmai tapasztalatcsere a Homokháti kistérségben

A megvalósítás következő lépéseként a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás településeinek polgármesterei, munkaszervezetének dolgozói, valamint a pályázat projekttervező képzésén sikeres vizsgamunkát készítő hallgatók szakmai tapasztalatcserén vettek részt a Homokháti Kistérségben.
A két napos programon a projekt keretében megvalósult képzések és fórumok moderálását végző szervezet, a Kistérségek Fejlesztésért Tudományos Egyesület elnöke, Schwertner János kísérte végig a csoportot.
Elsőként az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkba látogattak el a résztvevők, amelyben a világhírű, a magyar honfoglalást megörökítő Feszty-körképet, valamint az 1879-es nagy tiszai árvíz modelljét tekintették meg.
Ezt követően a szomszédos Kistelekre utaztak, ahol az egyik helyi szállodában Nagy Sándor polgármester, országgyűlési képviselő fogadta a csoportot. A munkaebéd alatt felvázolta, miként lett a város első embere, az évek során milyen kihívásokkal kellett szembenézniük és miként érték el a ma látható eredményeket. Emellett beszélt a kistérségi társulássá válás körülményeiről, a létrehozás eredményeképpen létrejött fejlesztésekről.

A városnézés során bemutatta az utóbbi évek fejlesztéseit, beruházásait: körbevezetett a helyi sportcsarnok épületét, melyet „Közép-Európa legnagyobb ragasztott faszerkezetű csarnoképületeként” is emlegetnek, az iskolát, végül pedig az EU-s forrásokból létrehozott geotermikusenergia-beruházás részeként megépített termelőkutat, amely a feltörő termálvizet kihasználva nyolc közintézményt lát el energiával.
A következő állomás Mórahalom volt, ahol elsőként a Mórakert Szövetkezetben volt üzemlátogatás. Az igazgatóság elnöke vezette körbe a csoportot az EU-s támogatásokból korszerűen létrehozott telephelyen és mutatta be annak részeit, működését. Az üzem csaknem tízezer tonna áru feldolgozását és értékesítését végzi, melyhez 120 km-es körzetből szállítják a zöldséget és gyümölcsöt
Az első nap utolsó állomásaként a Nagy Széksós-tó vízrendszerének EU-s forrásokból megvalósuló vizes élőhely rehabilitációs programjával ismertetett meg Csányi Sándor alpolgármester.
A szakmai tanulmányút második napján Mórahalom városával ismerkedtek meg a résztvevők. Elsőként az Aranyszöm Rendezvényházba látogattunk, ahol Nógrádi Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő látta vendégül a tapasztalatcserén résztvevőket. Miután körbevezetett a térség közösségi életének színterén, a szomszédos Energetikai Tanácsadó és Információs Központban ismerkedhetett tovább a csoport a kistérség életével, működésével. Elsőként Matula Anikó a kistérség munkaszervezetének vezetője mutatta be fő projektjeiket, majd Fodor Csaba a Kistérségi Homokkert Kht. ügyvezetője ismertetett meg minket a központ működésével.
A tanulmányút utolsó állomása Szeged volt, ahol kisvonatos városnézés során egy helyi idegenvezető mutatta be a város látnivalóit, nevezetességeit.

Megújult a kistérség középtávú fejlesztési stratégiája

Sor került a Koppány-völgye térség fejlesztési tervének aktualizálására is. Ennek megvalósítása érdekében öt alkalommal mikrotérségi fórumok kerültek megszervezésre. A Koppány-völgye kistérség településein megtartott rendezvények célja a korábban elfogadott kistérségi programok korszerűsítése, felülvizsgálata, illesztése az új kormányzati és területi politikához, az új támogatáspolitikai és intézményi szabályozási és finanszírozási keretekhez, valamint a kistérségi fejlesztési igényeken és a térségi stratégiai elképzeléseken nyugvó összehangolt fejlesztési programok tervezésének segítése.
A térség vállalkozói, civil, önkormányzati és egyházi képviselői megvitatták a térséget érintő fejlesztési elképzeléseket és ezek kapcsolódási lehetőségeit, megismerték a megújított fejlesztési terv első változatát és megtörtént az aktualizált fejlesztési dokumentumok illesztése az új területi- és támogatáspolitikához. A fejlesztési terv átdolgozását a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület részéről Szoboszlai Zsolt elnökhelyettes végezte. Az elkészítéskor alapul vette a már meglévő fejlesztési dokumentumokat, a munkaszervezet által szolgáltatott statisztikai anyagokat, illetve a fórumokat megelőző pályázatíró és projekttervező képzés eredményeként kialakított kistérségi célpiramist.
A megújított fejlesztési terv olvasható a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás honlapján a www.koppanyvolgyeterseg.hu–n.


„Kistérségfejlesztés a lehetőségeit hasznosító Koppány-völgye” konferencia

A 2009. november 19-én megtartott konferencia levezető elnöke Schmidt Jenő, a Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elnöke volt. Köszöntőjében megemlítette a pályázatban rejlő lehetőségeket, illetve a konferencián elhangzó információk hasznosságát.
A köszöntő után, elsőként dr. Virág Rudolf az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára beszélt a kistérségi társulások rendszerének kialakulásáról, annak tapasztalatairól, illetve a jogszabályi háttérről. Másodikként dr. Kovács Katalin az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos osztályvezetője tartott előadást, a területi és települési hátrányokról, illetve arról, hogy a fejlettebb régiókban (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) egészen jó a helyzet, ezért kedvező társadalmi összetételű a települések száma és népesség-aránya nagyobb ütemben gyarapszik. Az őt követő felszólaló, dr. G. Fekete Éva a Miskolci Egyetem docense, mint egy kontrasztként, a helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztésben címmel tartott előadást. Dr. Perger Éva az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet főmunkatársa az uniós támogatások intézményrendszerének jellemzőivel (ÚMFT) ismertette meg a hallgatókat.

Csontos Ágnes a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás térségfejlesztési szervezője beszélt az ÁROP pályázatról, annak a területfejlesztésre gyakorolt hatásáról, a pályázat és a kistérségi stratégiák ok-okozati összefüggéseiről, a támogatás mértékéről és a megvalósulás folyamatáról. Szoboszlai Zsolt a Koppány-völgye kistérség területfejlesztési stratégiájának megújítási folyamatát ismertette a jelenlévőkkel. A konferencia utolsó felszólalója Schwertner János volt, aki a településfejlesztés új kihívásairól szólt. A záró előadásban a képzésen résztvevő hallgatók közül a három legsikeresebb, kistérségi projektet készítő prezentációval mutatta be vizsgamunkáját. Ezek után megtörtént azoknak a tanúsítványoknak az átadása, melyek igazolják, hogy a 33 résztvevő sikeresen elvégezte a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület kistérségi erőforrás-fejlesztő 60 órás tanfolyamát.

A pályázat lezárását követő fenntartási időszak

A pályázat 2010. június 31-i lezárása nem jelenti a térségfejlesztési kapacitás megerősítésének végét. A Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás további egy éven keresztül foglalkoztatja a térségfejlesztési szervezőt. Feladatai között kiemelt szerepet fog kapni a 24 település fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában való aktív közreműködés, illetve a térségi tervezés segítése.
Munkáját a többcélú kistérségi társulás társulási tanácsa számára javaslattételi és döntéselőkészítési jogosítvánnyal rendelkező Kistérségi Fejlesztési Bizottság is segíteni fogja további egy évig, melynek a jövőben is elsődleges feladata lesz a fejlesztési elképzelések összehangolása, monitoringja.
Emellett az ÁROP pályázatnak köszönhetően új funkciókkal bővül a kistérség honlapja, lehetővé téve a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás számára a megfelelő nyilvánosság elérését és a széleskörű tájékoztatás megteremtését.

2010. május 10.